A Notre-Dame felújítás margójára
Egy szomorú eseményt élhettünk meg nem is olyan régen. A Notre-Dameban történt tűzeset porrá változtatott egy csodálatos műemléket. A tetőszerkezet, egyes műemlékek, relikviák semmivé váltak. Igaz az épület már rengeteg viszontagságon esett át, de a mostani talán az egyik legkomolyabb, az újjáépítése pedig vagyonokat emészt majd fel.
Jelképes, hogy a templom falai állnak, és ha szemből állunk az épület elé még nagy változást sem látunk, bent viszont törmelék, a teljes tetőszerkezet, hamu vár minket. Mennyire szimbolikus kép ez sokszor arra a világra, amely kívülről még elfogadhatónak látszik, belül viszont rohad és pusztul. Ilyenek sokszor a csillogó közösségi média felületek, a politikai ígéretek világa, az üzleti élet, de hogy a legfontosabbat is kiemeljem az természet és az emberi élet is.
A Notre-Dame felújításának témája rendkívül trendi lett ebben a látványvilágban. Hangosan jelezték többen hogy azonnal támogatást adnak a renováláshoz amely valóban elképesztő összegbe kerülhet. A magyar felajánlások között van Debrecen (30ezer euró) Pécs (Restaurátorok munkája), Szeged (10ezer euró), Székesfehérvár (10ezer euró), Veszprém (12ezer euró), emellett gyűjtést szervez a MAZSIHISZ és a Keresztényekért Alapítvány is. Elképzelhető, hogy több felajánlás is érkezik még hazánkból erre az ügyre, de a cikk ezt illetően nem frissül, az íráskor elérhető adatokat közli.
Természetesen külföldről is több felajánlás érkezik: Francia milliárdosok több száz millió eurót adományoznak. A Gucci vezetője vagy említhetjük a Louis Vuitton tulajdonosait akik 90millió fontot és 200millió eurót ajánlottak fel. Sorolhatnánk még a különböző állami és céges felajánlásokat szerte a világból, de nehéz is lenne összegyűjteni.
Egyet azért kiemelnék amelyben több 100 éves fákat ajánlottak fel a magas tetőszerkezet felújításához, melyek Európában már meg sem találhatóak.
Az újjáépítés fontossága
Az életben nagyon fontos, hogy tudjunk régi dolgokat értékelni, újjá építeni, hogy segítsen emlékezni és építeni a jövőt. Fel kell viszont tenni a kérdést, hogy mi az a fontos cél, amelyért ezt meg kell tenni, és milyen áron. Nem kérdéses, hogy a Notre-Dame mint egy régi szakrális épület rendkívüli értéket képvisel, de meg kell néznünk, hogy mit áldozunk fel a megújulása érdekében.
Az a pénzösszeg melyet a hírességek pillanatok alatt összedobtak mutatja azt, hogy mennyire felszínes világban élünk. Az a rengeteg pénz egész eddig ott volt a zsebükben és bizonyos, hogy most is csak a feleslegből dobnak oda egy részt. Mennyi olyan projekt, mennyi olyan sokkal fontosabb terület van, ahol erre a pénzre égető szüksége lenne akár már évek óta.
Az, hogy egyes hírességek az adakozást további hírnév szerzésre vagy önreklámozásra használják szintén jelzi, hogy nem a nemes cél hanem az önálló előny a fontos. Amíg így élünk, és amíg az ilyen személyek lehetnek a gazdagok és véleményformálók világunk csak üresebbé fogunk válni.
Sok kampány indult ezen elmélkedve, hogy miért nem mozdulnak másra a reflektorfényben ülők? Mit lehetne ekkora pénzösszegből helyrehozni? Hol lehetne segíteni?
Akár a világunkat ellepő szemét problémája, az erdők irtása a vizeink állapota is mind-mind olyan, melyek nem a jövőben, hanem most azonnal támogatásra szorulnak, legyen szó akár a közvetlen segítségről, vagy olyan oktatási programokról ahol nem csak a fiatalok, de a középkorúak vagy az idősebbek is megérthetik ennek a fontosságát, és kaphatnak olyan tippeket hogy ők is tudjanak segíteni. Talán ez a legkézenfekvőbb gondolat ma a Föld napján. Mindezek mellett természetesen ott van maga az ember is…
Mit építünk? Múltat vagy jövőt?
…hiszen kinek akarunk felújítani egy több száz éves épületet? Az utókornak nemdebár? Az utókor számára nem találhatunk fontosabb célt melyre akár euró milliárdokat költhetünk?
A szegénység, az éhínség, az oktatás hiánya mind olyan problémák, melyet nem csak ebből az összegből lehetne megoldani amelyet a hírességek és cégek a Notre-Dame felújítására felajánlottak. Ez a gyorsan felszabaduló összeg jelzi, hogy mekkora hatalmas vagyon lapul haszontalanul olyan emberek zsebében, akik több emberöltő alatt sem tudják felélni azt. Éljen jól, akár fényűzően egy ember, de soha ne feledje, hogy a parlagon heverő vagyona akár utódainak jövőjét is biztosíthatja, és ha csak maga alá gyűjti akkor a harácsolás soha nem kap értelmet.
Mindemellett vezető politikusoktól is olyan jó lenne látni hasonló és értelmes vélekedést, és felismerést. Akár a francia miniszterelnöktől valamilyen hasonló – most kitalált – nyilatkozatot:
A Notre-Dame elvesztése szörnyű, újjáépítése hosszú és drága folyamat lesz. Van viszont ennél sokkal drágább értékünk. Gyermekek akik nélkülözve élnek, emberek akik a létminimum alatt tengődnek egyik napról a másik napra. A felajánlott összegből olyan vidéki ingatlan és infrastruktúra fejlesztési programot fogunk támogatni ahol az emberek új életet kezdhetnek, a gyermekek boldogan nőhetnek fel és lehetnek hosszú évtizedekig országunk erős támogatói termelve annyi pénzt, amely többszörösen kifizeti majd nemzeti jelképünk felújítását.
El kell döntenünk, hogy a jelenlegi feszült helyzetben, ahol pillanatokra vagyunk a klímaváltozás hatásainak elszenvedésétől, amikor pusztítjuk feleslegesen a környezetünket, mikor megvolna a lehetőség megújuló energiaforrások használatára…
…mikor a gyermekeink testileg és lelkileg sokszor üresen nőnek fel, mikor a szülőknek és az iskolának sincs ideje nevelni, akkor igenis lenne fontosabb helye a felajánlott vagyonnak, mint egy régi túlzó épület felújítása. Soha ne feledjük a múltunkat, mert abból tanulnunk, de a jövőnket kell megalapozni és védeni, különben az egész világunk egy kiégett ódon épületre fog hasonlítani.
